Annie&Edith: 4.rész Irány Los Angeles:)

*Edith szemszöge*

-Katie néni!!!!!!!!!!!! Jaj de régen láttalak! Nagyon hiányoztál…-mondtam Katie néni nyakába borulva.
-Te is nagyon hiányoztál. Szépek lettetek mind a ketten! Mondta kedves hangján. Andi mosolyogva nézte végig a nagy összeborulást.
-Szia, szóval te lennél az az Andi akiről annyi szépet hallottam?-mondta nénikénk.
-Csak szépet? Azt nem hogy „hajnalok hajnalán” felkeltettem Anniet?-mondta nevetve.
-Nem baj, megérdemli a kis lustaság.-jegyezte meg Katie néni.
-Na de Katie néni!-durciskodott Annie.
-Gyertek mindenki reggelizni, majd ráértek még beszélgetni.-mondta anya. Mark is felkelt, üdvözölte régen látott nővérét.
Reggeli közben Katie néni sokat mesél Los Angelesről, és az ottani szokásokról.
-De ugye vigyázol rájuk?-kérdezi Mark.
-Persze……Ott lesznek a szoknyám alatt mind a hárman.-mondta humoroskodva Katie.
Mit szolnátok ha reggeli után elmennénk kicsit futni?
-Jaj anyu……….Tudod hogy utálok futni.-mondta Annie.
-Remek ötlet!-vágok nővérem szavába.
-Tudom Annie kicsim, de hidd el jót fog tenni egy kis testmozgás.-nyugtatta nővéremet.
Eddig minden rendben alakult, alig vártam hogy végre megkezdődjön az utazás!
Mindenki sportos ruhát vett fel, és az erdőnek vettük az irányt.
Futás közben anya és apa azon gondolkodtak, most hogy mi elmegyünk lesz egy kis idő magukra, hisz sok időt fordítanak ránk.
Megérdemlik mindketten a pihenést, nagyon jó szülők, jobbakat nem is kívánhatnék! Úgylátszott Andi és Katie néni is megtalálták a közös hangot.
Andi mesélt Katie néninek, hogy valójában miért is akarunk annyira nagyon Los Angelesbe menni. Katie néninek széles mosoly kerekedettt az arcára.
-Ismeri talán a zenekart?-kérdezi kedvesen Andi.
-ŐŐŐ hallottam róla igen. Jól játszanak….
Mikor hazaértünk a futásból, megnéztük az interneten, hogy pontosan hánykor indul a Los Angelesbe vezető repülő.
Koraeste 18:30 kor…Már mind a hárman bevoltunk zsongva, alig vártuk az utazást. Katie néni sajátkészítésű epres csokitortát hozott nekünk, amit anya parancsára csak ebéd után ehetünk meg.
Annie a maga mohó módján, belevetette magát a finomságba.
Katie néni nagyon finoman süt, főz imádjuk az ételeit.
Kipukkanásig ettünk mindannyian. Andi átment anyukájához, hogy megnézzen minden rendben van e, és persze hogy összepakolja a holmijait.
Addig apa megjött a munkahelyéről, a jegyekkel. Akkor nagyon szerettem Markot, igaz néha nagyon szigorú, és durcis, de nagyon szeretem.
-Ideje lesz készülődni lányok! Mire kiértek az állomásra az is idő ám!-mondta kissé aggódva anyu. Közben megjött Andi, az összes cuccával.
Mi addig elmentünk fürödni, beszárítottuk a hajunk, felöltöztünk csinosan, én lazább kiszerelésben, Annie pedig most alkalmi viseletben, ahogy Andi is. Nagyon kafán néztünk ki.
Andi még utoljára hazasietett anyukájához hogy utoljára elköszönjön tőle, hiszen egy hónapig nem fogja látni……………………….
Megfogtuk a már tegnap összecsomagolt bőröndjeinket, mielőtt elindultunk volna, hosszadalmas búcsút vettünk szüleinktől.
-Ne felejtsetek el írni E-mailben!-mondta anyu.
-Persze nem felejtünk!-Mondtuk egyszerre Annie-nel.
Beültünk a kocsiba, a repülőtérhez vezető út közben nagyon bevoltunk zsongva mind a hárman, el nem lehet mondani mennyire örültünk, Katie néni úgy csitított minket.
A repülő gyönyörű szép nagy volt, el sem hittük, hiszen még sosem utaztunk repülőn.
Be kellett dugaszolni a fülünket, a repülő gyorsasága miatt.
Pár órás út után végre Los Angelesben…………………….
Egy teljesen új környezetben, ahol még sohasem jártunk, kicsit eluralkodott rajtunk a félelem, de egyben nagyon tetszett is.
Megnéztünk pár nevezetességet, majd Katie néni lakásához vettük az irányt. Este sokat beszélgettünk hármasban, nagyon izgultunk a koncert miatt. Ami holnap lesz.
Ezek után mindenki elment zuhanyozni és lefeküdt aludni. Úgy hiszem az álommanók gyorsan eljöttek értünk.

Andii cipője:)